Mire jó az álmatlanság?

Például arra, hogy megnézzük a Kanyaron túl c. magyar filmet (pedig ki nem állhatom a drogosokat). A női főszereplőt, Dér Denissát ezennel felírom a részeget és betépettet hitelesen alakító színészek igen csak rövidke listájára. Ebben a filmben semmi nem volt, amit mi itthon csak „művészfaszkodásnak” hívunk, a drogosok kellően utálni valóak voltak benne, Szilvi nem szokott le a film végére, hanem megbolondult, nem voltak benne hosszú hallgatásokkal kombinált nagy nézések (ezt a klisét sosem tudom, hogy kell értelmezni, pedig sok rendező imádja), ráadásul minden szereplő, még Szabó Győző is kiemelkedően jól játszott, hihetőek és természetesek voltak, a legapróbb ripacskodás nélkül.

Mindig is tudtam, hogy van egy Dér Denissa nevű színésznő, de hogy honnan, fogalmam sincs, egyetlen alakítását sem tudom felidézni. És ez nem csak az én hibám. Ma ugyanis az emberiség azon része, aki nem egy budapesti művész mozi mellett él, csak elvétve, véletlenül láthatja Dér Denissa filmjeit. Helyette nézhetjük a Valami Amerikás-Terézanyus-SOS szerelemes Színésznők Bandáját (pfejj, de utálom a Valami Amerikát, meg az összes Kabay-Gyöngyössy remake-t), akik minden szerepükben ugyan azt a modoros és nyávogós HP alakítást hozzák.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: